A felfüggesztett kávé igaz története
A felfüggesztett kávé igaz története
A caffe sospeso (avagy a felfüggesztett kávé) egy meglehetősen régi olasz hagyomány. Hogy milyen régre nyúlik vissza, az érdekes és nehezen megválaszolható kérdés.
Nézzük, hogy mi is valójában a „felfüggesztett kávé”?
A vendégek előre kifizetnek egy vagy több kávét a saját fogyasztásukon kívül, amelyet megkaphatnak azok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy saját zsebükből vásároljanak maguknak egy meleg italt.
A caffe sospeso
„Fizessünk egy kávét vagy egy cappuccino-t azoknak, akik nem engedhetik meg maguknak – szól a Jótékonysági Járőr felhívása. Ez egy, a hajléktalanokat támogató szolidaritási mozgalom, melyet Paul Coccheri színházi rendező alapított Húsvét hétfőn. „A caffè sospeso hagyománya Nápolyban született meg, mégpedig a Caffé Gambrinusban a XIX. század közepén. Ennek a hagyománynak a világnapját ünnepeljük december 10-én.
A világháború után kezdődött?
2011 januárjában az Accidental Tourist blog írt meg egy ilyen történetet, melyből a szokás állítólagos eredetére is fény derült.
„Egy 80 körüli, jól öltözött, Borsalino kalapot viselő és elegáns sétapálcás úriember sétált a kasszához és fizetett egy kávét és egy felfüggesztett kávét. Majd megitta a sajátját és kiment. Próbáltam legyőzni a kíváncsiságomat, de nem sokáig sikerült. Megkérdeztem a pénztárban ülő urat, mi is az a 'felfüggesztett kávé'.
Türelmesen, a lehető legiskolásabb olaszt használva (a kérdésem elárulta, hogy külföldi vagyok) elmagyarázta a következőket: közvetlenül a háború után sok férfi mindenét elveszítette, még kávéra sem futotta nekik.
Miután Nápolyban a kávét senki sem tekintette luxusnak, sokkal inkább alapvető emberi jognak, azok, akik megengedhettek maguknak egy kávét, rögtön kettőt rendeltek, az egyiket megitták, a másik pedig az első olyan, kevésbé szerencsés embert illette, aki elsőként besétált a bárba. Ilyenkor a pultos megkérdezte: 'Kér egy kávét, uram?', ami valójában azt jelentette, hogy van itt egy, már kifizetett kávé az ön számára, ha nem engedheti meg magának.
Az adakozó és a rászoruló ismeretlen maradt egymás előtt, így óvták a nagylelkűséget, az emberi büszkeséget és a kávé élvezetét is a nehéz időkben."
Az alapvető kérdés persze az, mennyire bízhat meg az, aki kifizeti a plusz kávét abban, hogy a kávézó az adományát (ebben az esetben a kávét) tovább is adja a rászorulóknak.
Vajon nálunk mikor indul ilyen kezdeményezés? Te fizetnél egy ismeretlennek felfüggesztett kávét?
